| Éghajlat |
Összefoglaltuk a klímaváltozással kapcsolatos eddig megismert eredményeket, következményeket, híreket és hasznos linkeket. Mi a klímaváltozás? + Tudj meg többet.A klímaváltozás korunk egyik legfontosabb és sajnos ezidáig megoldatlan problémája. Saját bőrünkön is érezhetjük, hisz az időjárás nem olyan amit megszoktunk. Megnövekedett a szélsőséges meteorológiai események száma és intenzitása, mint például a hurrikánok száma és a kár amit okoztak (lásd. Katrina hurrikán 2005-ben amely szinte elpusztította New Orleanst), vagy az egyre gyakoribb hőhullámok, mint Párizsban 2001-ben ami több mint 10000 ember halálát okozta, de említhetnénk a megszámlálhatatlanul sok áradást és árvizet vagy akár a súlyos aszályokat Kínában vagy Afrikában. Ezen megszaporodott események mind mind hátrányosan befolyásolják az emberiség mindennapi életét és mind a légkörben feldúsult üvegházhatású gázok számlájára írható. Ellenben az üvegházhatású gázok tartják a Földet melegen, nélkülük 33 fokkal hidegebb lenne mint most, így légköri előfordulásuk megváltozása nagyban befolyásolja éghajlatunkat. Az üvegházhatású gázok közül a szén-dioxid a legnagyobb hatású. Az ipari forradalom kezdete óta a légkör szén-dioxid szintje 275 ppm-ről 395 ppm-re növekedett (ppm= parts per million, milliónkénti darabszám), ahhoz, hogy a Földet megtartsuk olyannak amilyennek megszerettük, a kibocsátásunkat drasztikusan csökkenteni kell. Meteorológiai mérések egyértelműen bizonyítják, hogy a földi klíma melegedett az elmúlt másfél évszázadban. Mára már nem kétséges, hogy ennek hátterében az üvegházhatású gázok antropogén eredetű kibocsátásának növekedése áll. A 2007-es IPCC-jelentésben közzétett modell-szimulációk szerint több fokos globális melegedésre számíthatunk az évszázad végére. A becslések szerint a regionális melegedés értékei várhatóan számos térségben jelentős mértékben meghaladják majd a globális átlagot. A Kárpát-medence térsége is a nagy klímaérzékenységű zónába tartozik. A várható éghajlatváltozás becslésére alkalmazott globális éghajlati modellek tudományos és technikai kidolgozottsága napjainkra elérte azt a szintet, hogy képesek megbízhatóan leírni az éghajlati rendszer globális skálájú folyamatait. A XIX. század második felétől kismértékű globális melegedés figyelhető meg, mely hatására az éves felszín-közeli középhőmérséklet napjainkra 0,7 °C-kal emelkedett. Ennek az antropogén eredetű hőmérséklet változásnak már vannak kimutatható hatásai a különböző társadalmi és ökológiai rendszerekre. Az átlaghőmérsékletek eltolódásával együtt jár az időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedése, amelynek hatványozott következményei lehetnek. Mik a következmények? +Tudj meg többet.A klímaváltozás korunk egyik legfontosabb és legnagyobb hatású problémája. Fontosságát és hatását az adja, hogy a globális társadalom egészének létfeltételeit érinti. A klímaváltozással kapcsolatos kihívások és az ehhez kapcsolódó feladataink a társadalom és a gazdaság szinte minden szegmensét befolyásolják. VízügyMagyarország természetföldrajzi adottságai árvízi veszélyeztetettség szempontjából meglehetősen kedvezőtlenek. Az ország a Kárpát-medence legmélyebb részén helyezkedik el, így számolni kell a környező magas hegyvidéki vízgyűjtőkről érkezoőárhullámokkal, melyek könnyen árvízi veszélyhelyzetet teremthetnek. Az ország területének közel egynegyede árvíz által veszélyeztetett terület, ami Európában a legnagyobb. Az árvízi szempontból kedvezőtlen földrajzi adottságokat fokozza, hogy hazánk az éghajlati szélsőségek országa: a hatalmas vízbőséget hozó árvizes időszakokat kitartó szárazság követheti. A szárazabb években az öntözés, csapadékosabb években a káros vízfelesleg elvezetésének feladatai növekszenek meg. A növekvő szélsőségek miatt ma már minden második év aszályos. Hosszantartó csapadékhiány a talaj kiszáradásához vezet. Amikor aszály lép fel, csökken a talajvíz, erősen apad a folyók szintje és ez a lakossági ivóvízellátásban okozhat gondokat. Vizi ökoszisztémákA klímaváltozás kétségkívül jelentős hatással van a természetes ökológiai rendszerekre és rajtuk keresztül a társadalmi és gazdasági folyamatokra. Ma már elfogadott tény, hogy a gazdasági és társadalmi életünk a korlátozott természeti erőforrásokra támaszkodik és az ökoszisztémák legkülönfélébb hasznait élvezi. Ennek alapján az ökoszisztémák nem csak egy szektort jelentenek a többi között, hanem az ökoszisztéma szolgáltatások révén a legtöbb szektorral kapcsolatban vannak és a globális változások elsősorban ezek megváltozásán keresztül befolyásolják életünket. Az aszályos időszakok során mocsarak és lápok száradhatnak ki. Valószínűsíthető, hogy a növekvő párolgás miatt számos kis tavunk felülete jelentősen csökken, esetleg kiszárad, nagyobb tavaink esetén számolhatunk alacsonyabb vízállással. Ember által befolyásolt ökoszisztémákA termőhelyi viszonyok nagymértékben meghatározzák a növénytermesztési tevékenység feltételeit. Magyarország, Európában egyedülállóan, területének több mint 80%-án rendelkezik agro-ökoszisztémákkal továbbá területének csaknem fele szántó. Az ország sajátossága a viszonylag alacsony erdősültség és a lombos fafajok magas aránya. Az erdők, és általában a zöldfelületek, sokoldalú hatásuk miatt – CO2 elnyelés és oxigén kibocsátás, árnyékolás, pára megőrzése, esztétikai hatások, a szelek mérséklése stb. – a légkörvédelem és az alkalmazkodás semmi mással nem helyettesíthető elemei. A mezőgazdaság, és így az élelmiszer-ellátás biztonsága az a tevékenység, amely leginkább érzékeny az időjárásra és a változó éghajlatra. Hazánk növénytermesztési zónák határán fekszik – pl. kukorica és szőlő szempontjából az északi határon, a burgonya és rozs szempontjából a déli határon – így viszonylag kis változások is jelentősen megváltoztathatják az ország agroökológiai feltételeit, ezzel együtt a földhasználat és a termelés szerkezetét is. Növényélettani hatásokA legtöbb növény növekedése magasabb hőmérsékleten felgyorsul, feltéve, hogy elegendő tápanyag és víz áll rendelkezésre. A várható változásokat növénynövekedési szimulációs modellekkel vizsgálhatjuk. A magas hőmérséklet azonban egy bizonyos határ után a növekedés csökkenéséhez vagy akár a növények elhalásához is vezethet. A hőmérséklet növekedése növeli az evapotranszspirációt is, hiszen ahogy a levél hőmérséklete növekszik, a növény egyre gyorsabban veszíti el a nedvességet. A transzspirációt a szárazabb levegő is növeli. A növekvő párologtatás hozzásegít a talaj gyorsabb kiszáradásához, ami újabb stressz eredője lehet. Ha a növény több vizet párologtat, mint amennyit a talajból felvesz, vízhiány és a növény hervadása lép fel. Klimatikus kockázatok A termesztési feltételeket, a termelés biztonságát nagymértékben befolyásolják az extrém időjárási esetek. Ezek gyakorisága és intenzitása várhatóan növekedni fog. Az utóbbi évek megfigyelései is ezt a megállapítást támasztják alá. A négy, Magyarországon leggyakrabban előforduló jelenség: a tavaszi fagy, az aszály (hosszú száraz periódus), a hőstressz és a viharos időjárás (erős szél, jégeső, intenzív csapadék). Ezek mindegyike előfordult 2007-ben Magyarországon, s az együttesen okozott kár a mező- és erdőgazdaságban elérte a 150 milliárd forintot. A legnagyobb kárt a múltban is a kisebb-nagyobb gyakorisággal előforduló aszály okozta. Az aszály mellett számítani kell a belvíz elöntésre is. Számos esetben egy évben mindkét kártétel előfordult Magyarországon. A belvíz országos szinten csapadékos évjárattól, illetve árvíztől függően 100–150 000 hektárt is érint. Bár a klímaváltozást általában a felmelegedéssel kapcsoljuk össze, a tavaszi fagyok előfordulását sem lehet kizárni, mint ahogy az bekövetkezett 2007-ben, amely az egyik legmelegebb év volt a megfigyelések óta. A gyümölcsösökben okozott kár óriási volt az ország északkeleti részén. A viharok gyakorisága és intenzitása is növekedni fog a jövőben. Ennek jelei is megfigyelhetők az utóbbi években. A klímaváltozás növelheti a jégesők gyakoriságát, ami szabadföldi kultúráknál nehezen kivédhető kártétel. Kártevők, kórokozók, gyomok A kártevők, kórokozók és gyomok elterjedését – és ezzel a kártétel gazdasági súlyát – a klímaváltozás a hőmérséklet növekedésén, a légköri szén-dioxid koncentráció változásán és a szélsőséges időjárási eseményeken keresztül egyaránt befolyásolja. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján várható, hogy a melegebb klímával együtt új kórokozók és kártevők, illetve gyomok jelennek meg hazánkban. Ezek a hagyományosokhoz képest gyakran agresszívebbek, és tömeges megjelenésük is valószínűsíthető. Az enyhébb telek miatt a kártevők és kórokozók könnyebben telelnek (kevesebb pusztul el), így a következő vegetációs időszakban nagyobb kárt okozhatnak. A szélsőséges időjárási események következtében kialakuló sérülések (pl. egyenetlen vízellátás vagy jég által okozott repedések) a kórokozók számára fertőzési kapuként szolgálnak, és emiatt váratlanul nagy fertőzések alakulhatnak ki. Mezőgazdaság és energiatermelés A mező- és erdőgazdaság termékei a múltban komoly szerepet játszottak elsősorban a vidéki lakosság energiaszükségleteinek a kielégítésében. Ez a kép jelentősen megváltozott az olcsó és kényelmesen hasznosítható fosszilis energiák széleskörű elterjedésével. Az elmúlt néhány évben újra felértékelődött a megújuló energiák hasznosítása. Az összes primer energia-felhasználás 2004-ben 1088,1 PJ volt, a megújuló energiák ennek a 4%-át sem tették ki. A klímaváltozással összefüggésben az EU 2007 tavaszán azt a célt tűzte ki, hogy a megújuló energiaforrások használatának 2020-ig az EU átlagában el kell érni a 20%-os részesedést, és a bio-üzemanyagoknak a teljes felhasználás 10%-át. Az EEA (European Environmental Agency) szerint az EU25-ök energetikai célú biomassza termelési potenciálja a XXI. század első harmadában a négyszeresére növekedhet. Ebben nagy szerepe lehet a mezőgazdasági termesztésű energianövényeknek. A biomassza energetikai átalakítására is több lehetőség van, a választáskor elsődleges szempontként kell értékelni a környezetvédelmi szempontokat. Az energianövények hatékonysága változó. Viszonylag alacsony a nagy szántóföldi növényeknél (napraforgó, kukorica), ami miatt csak komoly mérlegelések után célszerű ezek energetikai hasznosítását előtérbe helyezni. A fás növények közül energetikai célra Magyarországon jól hasznosítható az akác, a nyárfák, a fűz, az éger, a gyertyán és a hárs. Szabályozási okok miatt azonban különbséget kell tenni az energiaerdők (erdőgazdálkodáshoz tartozik) és az energetikai faültetvények (mezőgazdasági hasznosítás) között. A biomassza energetikai célú hasznosítása várhatóan nagyobb szerepet fog kapni a jövőben, mint napjainkban, azonban vannak korlátai is: a bioenergia-termelés és az élelmiszer alapanyagok előállítása egymást korlátozzák, a tűzifa felhasználás az erdősültség rovására megy, s így csökkenti az erdők CO2 lekötési kapacitása. HumánegészségügyA klímaváltozás egészséggel kapcsolatos hatásainak két nagy csoportját különítjük el. A direkt hatásokat – mint a hőhullámok és az extrém időjárási események egészségi következményei –, az időjárási helyzetek közvetlenül idézik elő. Illetve az indirekt hatások, ezek közé soroljuk a vektorok által, valamint az ivóvíz és élelmiszerek által terjesztett betegségek, és az aeroallergének által előidézett betegségek kialakulását, amelyeknél a klíma-érzékeny környezeti rendszerek megváltozása révén alakulnak ki a kórképek. Az emberi egészség szempontjából az éghajlat előre jelzett változásának fontos következményei lesznek. Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a klímaváltozás befolyásolja az emberi egészséget, jelenleg világszerte hozzájárul a globális betegségteherhez és az idő előtti halálozáshoz. Hőstressz hatása A környezeti tényezők közül a hőmérséklet igen jelentősen befolyásolja az egészségi állapotot, az emelkedő hőség hatására a következő kórképek, megbetegedések alakulhatnak ki: bőrkiütés, fáradtság, görcs, hirtelen ájulás, kimerülés, hőguta. A legtöbb, hőséggel összefüggő megbetegedés a hőszabályozó rendszer különböző súlyosságú zavarára vezethető vissza. Szervezetünk rövid távon általában 3–12 nap alatt képes alkalmazkodni a nagy meleghez, a hosszú távú alkalmazkodás a szokatlan hőviszonyokhoz azonban akár évekig is eltarthat. Klímaváltozás hatása a légszennyezőkre A gyakoribbá váló hőhullámokhoz kapcsolódóan számolni kell az úgynevezett „nyári típusú szmog”-helyzetek alatt megnövekedő légszennyezés hatásával is. Az a meteorológiai helyzet, ami a hőhullámot előidézi, hozzájárul a levegő minőségromlásához: növeli a földközeli ózon és a szálló por mennyiségét. A hazai mérések is igazolják a nemzetközi tapasztalatot, hogy a hőhullámok alatt jelentősen növekedhet a légszennyezettség. Elsősorban az ózonkoncentráció emelkedésére lehet számítani, általában nem a nagyvárosok központjában, hanem a városok szélén, esetleg még távolabb. UV sugárzás A Napból származó ibolyántúli sugárzás számos kedvező és kedvezőtlen hatást fejt ki az emberi szervezetre. A betegségteher legnagyobb hányadát a bőr rosszindulatú daganatai, elsősorban a festékes daganatok (melanoma), és a bőr leégése, valamint a szemlencse széli részének homályosodása (szürkehályog) okozza. Az UV-B sugárzás gyöngíti a bizonyos védőoltásokra adott immunválaszt és következetesen csökkenti a védőoltások hatékonyságát is. A klímaváltozás többféle módon változtatja meg az UV-sugárzásnak való kitettséget. Megváltoztatja a felhők eloszlását, ami befolyásolja a Föld felszínére érkező UV-sugárzás mennyiségét. A magasabb külső hőmérséklet befolyásolja öltözködési szokásainkat és a szabadban töltött időt, mindez növelheti az UV-sugárzás kockázatát. Allergén növények A klímaváltozás hatásaként számolni kell az allergén növények elterjedésének térbeli és időbeli megváltozásával is. Vizsgálatok igazolták, hogy a tavaszi pollenszezon korábban kezdődik Európában. Hazánkban ezt a jelenséget már megfigyelhettük az elmúlt tíz évben: 2007-ben négy héttel előbb kezdtek virágozni a tavaszi fák. Megalapozottan feltételezhető, hogy a pollenek által okozott allergiás betegségek gyakorisága növekedni fog. Új, erős allergenitású, invazív növényfajok megjelenése, mint pl. a parlagfű, jelentős egészségi kockázatot képvisel majd Európa sok országa számára, hiszen számolni kell e növény északra terjedésével. Amennyiben Magyarország éghajlata melegedni fog az elkövetkező évtizedekben, várható, hogy további mediterrán allergén növények jelennek meg, újabb problémákat hozva a felszínre. Mit jelent a kibocsátás megváltása? + Tudj meg többet.A kibocsátás megváltása az eddigi legjobb védekezés a klímaváltozás káros hatásainak megelőzésében. A személyes szén-dioxid kibocsátás megváltás során ellensúlyozhatjuk karbon lábnyomunkat, úgy, hogy valahol máshol olyan projekteket támogatunk, amely pontosan annyival csökkentik a kibocsátást. Mivel a kibocsátott szén-dioxid bekerül a légkörbe ez a típusú kibocsátás megváltás ellensúlyozza azt a mennyiséget amit már nem tudunk csökkenteni. A kibocsátás megváltása egy költséghatékony eszköz a klímaváltozás elleni küzdelemhez, lehetővé teszi, hogy egyensúlyba hozzuk a ma kibocsátását a hosszútávú kibocsátás-csökkentési tervekkel. A Co2ntra különbözik a többi hasonló profilú cégtől, mi csak CER (Certified Emission Reduction) egységeket használunk, ez biztosítja azt, hogy minden egyes tonna csökkentés valóban meg is valósul. A kibocsátás megváltása során ellensúlyozzuk kibocsátásunkat, úgy, hogy ha a valahol kibocsátunk akkor egy máshol csökkentenünk kell. Például, ha a karbon lábnyomunk 5 tonna szén-dioxid, akkor 5 CER egység törlésével ellensúlyozni tudjuk kibocsátásunkat, így szén-dioxid semlegessé válhatunk. Mi az a CER?A CER egy hitelesített kibocsátáscsökkentési egység, olyan típusú kibocsátási egység, amelyet a Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (TFM) keretein belül megvalósuló zöldberuházások által elért kibocsátás-csökkentések után állítanak ki, a Kiotói Jegyzőkönyvben előírt ellenőrizhető szabályok szerint. A CER egységeket fel lehet használni az Annex I. országokban annak érdekében, hogy megfeleljenek a kibocsátáskorlátozási céloknak. Illetve az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS) hatálya alá tartozó létesítmények felhasználhatják annak érdekében, hogy teljesítsék kötelezettségeiket. A CER egységeket a kormányzati és magán szervezetek elektronikus számláikon tárolhatják. 1 CER egység 1 tonna CO2 csökkentésnek felel meg. Hogyan segíthet nekem a Co2ntra? A Co2ntra felméri a szén-dioxid kibocsátásodat és gyors, egyszerű és hatékony megoldást kínál, hogy szén-dioxid semleges legyél. Olvasd el tippjeinket, hogyan tudod csökkenteni kibocsátásodat és így csökkenteni a környezetre gyakorolt hatásodat. A kibocsátás megváltásához a a Co2ntra csak CER egységeket használ, csak ezek azok amelyeket az ENSZ és az európai Bizottság hitelesít. Minden egyes egység 1 tonna szén-dioxid kibocsátástól mentesíti a környezetet. A CER egységek a fejlődő világban megvalósuló projektekből származnak, ilyen projektek a megújuló energiaforrások (biomassza-, nap- vagy szélerőművek), energiahatékonyság növelő beruházások vagy akár erdősítés. Minden megvalósuló projekt mérhetően csökkenti a kibocsátást, egyrészt nem bocsát ki és csökkentheti a légkör szén-dioxid tartalmát ami jelentősen hozzájárul a klímaváltozás megállításához. A projekteket külön gondosan ellenőrzi és hitelesíti az ENSZ, így ez a biztosíték rá, hogy minden egyes egység mögött valóban 1 tonna CO2 csökkentés áll. Ahhoz, hogy szén-dioxid semleges legyél, a Co2ntra felvásárolja és törölteti ezeket az egységeket, így azok tovább nem értékesíthetők és nem felhasználhatóak, így biztos lehetsz benne, hogy a kibocsátásod megváltása átlátható és hatékony. Klímaváltozás Magyarországon +Tudj meg többet.Extrém hőmérsékleti trendek a Kárpát-medencében Mind a középhőmérsékletek, mind az extrém hőmérsékleti paraméterek idősorait tanulmányozva szembetűnő a hetvenes évek közepétől napjainkig jelentkező erős melegedő tendencia. A hideg napok arányának csökkenése, s a hőség napok számának növekedése egyaránt melegedést jelez. A Magyarország területére várható melegedés mértékét minden évszakra külön-külön összegezve, a melegedés nyáron a legnagyobb, s tavasszal a legkisebb. A hőmérséklet emelkedés mértéke nyáron északról dél felé, míg télen és tavasszal nyugatról kelet felé haladva növekszik. A napi maximum- és minimum hőmérséklet évszakos átlagainak várható alakulását hasonlóan jellemezhetjük, mint az átlaghőmérsékletet. Hasonlóan a globális és európai eredményekhez, a Kárpát-medencére a maximum hőmérsékletek várható legnagyobb növekedése nyáron várható, a melegedés térbeli eloszlása egyértelműen zonális szerkezetet mutat, északról dél felé haladva egyre nagyobb hőmérséklet-növekedésre számíthatunk. A Magyarország teljes területére várható változásokat összegezve, a minimum hőmérsékletek valószínűsíthető növekedése általában (tél kivételével) kisebb, mint a maximum hőmérsékleteké, s hasonlóan az átlaghőmérsékletekhez a legnagyobb melegedésre nyáron számíthatunk. Különösen jelentős mértékű a forró napok, a túl meleg éjszakák és a hőségnapok számának emelkedése. A hideg téli szélsőségek gyakoriságának várható csökkenése kisebb mértékű, mint a meleg nyári szélsőségek növekedése. Extrém csapadék trendek a Kárpát-medencében A mezőgazdasági termelés szempontjából alapvető jelentőségű az adott térségben lehulló csapadék teljes mennyisége, intenzitása és eloszlása. A XX. század utolsó negyedének tendenciái mind a csapadék, mind a hőmérséklet esetén jelentősen eltérnek az évszázados trendektől. Míg a Kárpát-medencében az elmúlt 50 évben csökkent a csapadék extremitás mértéke, addig az elmúlt 25 évben a szélsőséges csapadékok összességében növekedtek. Jól felismerhető az európai térség megosztottsága: az északi területeken a nagy csapadékú napok száma az utolsó két-három évtizedben növekedett, míg a Földközi-tenger vidékén csökkent. A Kárpát-medence a két régió határterületén helyezkedik el, így egyértelmű változást nem lehet kimutatni, viszont az évszakos változások szignifikánsak. Az egész Kárpát-medencét egy erős negatív trend jellemzi, azaz a csapadékos napok számának erőteljes csökkenése várható. Az IPCC-jelentés feltevése szerint több régió éghajlatát, mezőgazdaságát is jelentősen befolyásoló veszélyforrás lehet a XXI. században a csapadékszélsőségek gyakoriságának növekedése. Számos extrém-csapadékindex erősen növekvő tendenciája figyelhető meg a Kárpát-medencében. Ezek az eredmények jó egyezést mutatnak korábbi megfigyelésekkel. A nagy csapadékintenzitást, vagy a nagy csapadékot jelző indexek esetén találhatunk a legerősebb pozitív trendet. A klímaváltozási szcenáriók esetén az éves csapadékösszegben nem várható jelentős mértékű változás, de ezt nem mondhatjuk el az évszakos csapadékösszegekről. A regionális klímamodellek által a Kárpát-medence térségére a csapadékösszegek változásának várható tendenciája nem minden évszakban azonos előjelű. Nyáron (és kisebb mértékben ősszel) a teljes vizsgált térségben a csapadék csökkenésére, míg télen (és kisebb mértékben tavasszal) a csapadék növekedésére számíthatunk. A modellek azt jelzik, hogy a legcsapadékosabb két évszak a tél és a tavasz lesz. Az 1 °C fokos hőmérséklet emelkedés MagyarországonA klímaváltozások hatásvizsgálatához a közelebbi jövőre vonatkozó előre jelzésekre lenne szükség, melyek egyelőre még nem teljes mértékben állnak rendelkezésre. A századvégre vonatkozó modellbecslések alapján meghatározták az 1°C-os globális melegedéshez tartozó regionális hőmérséklet- és csapadékváltozásokat az európai országokra. Az 1 °C-os globális átlaghőmérséklet-emelkedés esetén várható éves csapadékváltozást csekély mértékű negatív tendencia jellemzi. Az évszakos csapadékösszegben hazánkban jelentős (abszolút értékben átlagosan közel 10%-os) változás a téli és nyári évszakban valószínűsíthető, előbbi esetén növekedésre, utóbbinál csökkenésre számíthatunk. Összefoglalás
Hasznos linkek + Még több információSzervezetekIPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) DokumentumokIPCC AR4 (IPCC 4. jelentése) |